Vak vezet világtalant ebben a vak világban
A látók sem belátók
Vakablakból tekintgetnek a világra
Néznek, a messzeségbe, de nem látnak
Csupán eltekintenek
A lényeg felett
Aztán csak intenek, leintenek
Legyintenek
- Nézd - mondod a világtalannak,
Ott azt a madarat látod
És ő bólint, mert látja
Lelki szemeivel
Érzékeny dobhártyáján végigsimít
A puha tollak surranása
Érzi könnyed röptét a kicsinyke
Súlytalan testű madárnak
Mondd, ki a vak, ki a világtalan
Kinek künn, vagy kinek benn
A világa
Mert hiába lát az
Ki a lényeget, mégse látja
Utolsó kommentek