Koromsötét éjszaka. Drakula grófnál kopogtat valaki.
A kémlelőnyíláson át próbálja beazonosítani a jövevény kilétét.
Sosem lehet tudni, a közbiztonság mostanság, kívánni valót hagy maga után.
A  férfi karján ott fluoreszkál a megbízható egyének megkülönböztető jelzése, egy u.v. zöld karszalag.
A megbízhatóság, mint fogalom, egy kis balsejtelmet ébreszt a grófban.

Egy megkötendő, jó üzlet reményében, azonban elhessegeti ezt az érzést.
Bebocsájtja a jövevényt.

Jó éjszakát kívánok uram!
Isten hozta, fogadja a köszönést a gróf, majd meglepődve saját magán, babonás félelemmel háromszor, a háta mögé sót szór.       

A hirdetés miatt jöttem! Tudja, a kis desmodus rotundusok?! A kislányomnak születésnapjára, ajándékba szeretném.
Ó, akkor a legmegfelelőbb helyen jár, (derül fel a gróf sápatag arca, már amennyire egy ilyen arc, derűsnek mondható)!

Nekem van a legelismertebb desmodus rotundus tenyészetem, Európa szerte, Mexikóból hoztam a kiváló tenyészszülőket.
Jaj, de nagyszerű! Nagy kő esett le a szívemről, nem szeretnék valami bóvlit venni!
Ne vegye tolakodásnak, ha megkérdem, tart valamilyen háziállatot otthon? Esetleg csirkét, lovat
vagy netán szarvasmarhát?
Ugyan kérem, ne butáskodjon már, egyáltalán nem veszem tolakodásnak! Egyébként igen tartok .
Van egy kis tanyám és az állattartás a hobbim.
(A gróf, szinte már hófehér arca, most áttetszővé válik, ez nála a nyugodtság jele.) Most már teljesen megnyugodtam, látom jó helye lesz a kis kópénak! Jöjjön, kérem, és válassza ki,  az önnek legszimpatikusabbat! Aztán odaadom az oltási könyvét is, tudja a veszettség miatt?!
               

 (  AZ ÜZLET MEGPECSÉTELÉSÉRE a GRÓF, ITALLAL KÍNÁLJA VEVŐJÉT)

Igyunk egy pohárkával a sikeres üzletre! Milyen itallal kínálhatom?
Köszönöm, nemigen szoktam fogyasztani, de most jól esne valami erős ital, valahogy egy kicsit átfáztam! Olyan hűvös van itt Önnél.
A gróf kinyitja italszekrényét. Polcain ott sorakoznak a férfi számára ismeretlen, porlepte palackok. Két, mesterien csiszolt, smaragdzöld kristálypohár is kerül, a dúsan cizellált ezüsttálcára.
A gróf hangja töri meg, a halotti csendet . Uram, választott már, mit tölthetek? A férfi figyelmét még mindig az italtálca szövevényes mintázata köti  le.  Vontatottan, mintha csak magának válaszolna. Ó igazán, töltsön, amit jónak lát, de ne vér legyen!